Hiányzol

Szárnyakat növesztek s utánad repülök.
Gyermek-szememben vágy és félelem,
mikor álmodón szempilládra ülök,
s alatta enyém lesz a végtelen.

Megosztanék Veled kincseket,
de zsebem csak mesékkel tele,
s ingem alá rejtett hitemet
belém marta csillagok jege.

Kis szívemben utánad hozom
a Duna álmát, a Tisza halk neszét,
s könnyes mezőn, ázott dombokon
csillanó dal engesztelő, szép üzenetét…

Hiányzol…