Piciny égi cimbalom
hintál le hópelyhet:
kérdjétek meg odalenn,
mely nótám a legszebb?
Mely zenémtől szúr a szív,
mint a poklok pokla,
hogy csak súlyos férfikönny
zúzza darabokra?
Mely dallamom ringat el,
s melyik, amely ébreszt?
Éj tüze vagy halott Nap
illik a zenémhez?
Kócos égi hegedű
szitál eső-hangon:
kérdjétek meg odalenn,
szebb-é a cimbalom?
Kérdjétek meg odalenn
Magyar fiát, lányát:
pendülésem űzi-e
olykor a magányát?
Bőrükön leperdülő
könnyem sebet hűt-e?
Elsír-é a szívükig
az ég hegedűje?
Kicsiny égi furulya
napsugárban lüktet:
kérdjétek meg odalenn,
tor van-é vagy ünnep?
Kérdjétek meg odalenn
magyar leányt, ifjat:
felhős kezük ablakot
új tavaszra nyithat?
Eső, hó és napsugár
külön-külön dallam,
Szép-szomorú üzenet
fürdik minden hangban:
Nem a felhő, nem a Nap
ád lelket a népnek,
Isten szerint szerető
szívünk az igézet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése