Amikor én születtem, Anyának beteg volt a szíve.
Az orvosok azt mondták, meghal - Ő hitte, hogy nem kell félnie,
a könnyein át is csak mosolygott rám, talán énekelt is nekem...
...hát így indult, hát így kezdődött el az életem.
Aztán szálltak felettünk az évek, annyira bolond lett a világ!
Esténként, ha hazatértem, láttam, ha megint sírt az anyám,
de a könnyein át is csak mosolygott rám - talán félt, hogy észreveszem,
hogy az arcán a ráncok közt ott lapul a félelem.
Ne sírj Anyám, ne sírj! - Apa szeret még...
Ne sírj Anyám, ne sírj! - kár a könnyekért:
a szíved megszakad és ez mit sem ér...
már szél görget rögöt a rög között
két lélek hol mélyebbre költözött.
Húsz éve, húsz hosszú éve...lassan megértem, mit jelent
vágyni, hogy várjon egy mosoly reám, mikor hazaérkezem.
Most esik...Anya arcát látom Budapest szürke egén,
s remélem, tudta, hogy szeretem őt, mert ma már csak így az enyém...
zenére váró
VálaszTörlésJó szemed van, valóban dal... viszont kiben hogyan szól, az érdekes :)
VálaszTörlésKöszi, izomagyú :)
Ezt a gyönyörű verset Karamell vagy Ákos zenéjére képzelném el dalszövegnek.
VálaszTörlésSzia Jega!
VálaszTörlésKöszönöm, aranyos vagy! :)
Szia! Már a Tűnődéseim linkjei között vagy. Mindig megtalálom a verseid.
VálaszTörlésViszonoznám, ha tudnám, hogy kell, de én azt a zenét sem tudom ide linkelni, amit Te tettél az előző oldalra :((
VálaszTörlésLehet, hogy megcsinálom neked, de el kell mélyednem benne. mert a google-ba kell bejelentkeznem a te jelszavaddal és felhasználói neveddel. Ezenkívül még az is gond, hogy a régi vagy az új programrendszerrel hoztad e létre a blogodat. Az új még nekem is új, bele kell ásni magam. De tudok segíteni, és próbálkozhatsz, ha majd rászánod valamelyikre magad leírom. A zene az más tészta, egy picivel, inkább sokkal, bonyolultabb.
VálaszTörlésÁm feliratkozhatsz nálam a webhelyre.
VálaszTörlés