Fajom védelmében

Egy nap előtted, egy nap rajtad,
átokkal és csókkal koszorúzva,
mint császárok, mint Jézus.
Hited rózsa, csontod összezúzva.
Költő vagy, mert betűkkel játszol?
Túl sok az Isten, kevés a jászol.

Egy nap mögötted, egy nap rajtad,
pásztorbottal elütöd az időt,
s okot, miért állj és mért fuss:
keresned sem kell, csak találni nőt,
ki Költőért rajong, Költőt gyászol.
Túl sok az Isten, kicsiny a jászol.

Egy nap előtted, egy nap rajtad,
s egy, mi bimbaját benned kelti.
Maréknyi csönd a számon kért juss,
de ebből tudtál Költő és Ember lenni.
E csöndet, ha költöd, költheted bárhol:
egy csak az Isten, egy csak a Jászol.