Betűk

Minden egyes betű, melyet Nemzeted épülésére leírsz, áldott lesz a mának és kívánatos gyümölcse a jövőnek.
Nem szabad egy érző szívű magyarnak töprengenie lelki jussán: amit hozományként Istenétől a szívébe-lelkébe kapott, azt megosztania nem lehetőség, nem kiváltság és nem tetszelgés dolga - hanem kötelesség.Kötelesség szavak szárnyaira emelni Nemzetünkért érzett félelmünket, kötelesség az igazságot zászlóként lengetni szavainkban: minden egyes tehetségből, azaz isteni ajándékból nyert gondolat, mely Hazánk szerelmét, dicsőségét és tiszta szent valóságát megszolgálni igyekszik, jog és kötelesség erejéből napvilágot kell lásson!
Nem törheti meg kapott-nyert szavaink értékét sem önmagunk gyarlósága fölött érzett keserűség, sem magunk hibái, vétkei, bűnei felett érzett kesergés, szégyen.
Tiszteld, magyar író, imádd betűidben is Hazádat!
Ha szolgálni Nemzeted másként nem tudod, hát a lelkedben ragyogó tűzből vess egy maréknyit minden nap a Haza közös, nagy máglyájára. Egy mondat, egy szó, egy betű ne vesszen el az építő szándék e nemes közmunkájából, s legyenek szavaink lépcsőfokokká azon emberek talpai alatt, kik tetteikkel is képesek szolgálni Hazánkat!
Légy büszke, magyar író - ne az ujjaidban rejlő adományra, mely miután kigördül tollad alól, azt hirdetné:
˝megszülettem!˝ - hanem légy büszke egy betűdre, mely nem a Tiéd, nem Általad lett s nem a Te dicsőségedet formázza - hanem a Haza, a Nemzet fejlődésének, jobbulásának és megtisztulásának útján egy macskakő, egy kavics, egy darab bitumen!
Magyar író, légy szolgább a szolgánál, mert áldozatod nem munka, nem fáradság: örömünnep minden betű odakészítése a magyar oltárhoz!
Tenni a Hazáért minden nap!
Betűk, szolgáljatok! Szavak, hirdessetek!
Magyar, imádd Hazádat minden betűddel!