Új Nap

Mint apró gyertyák lángja,
úgy remeg szép szemed,
de Te szikrát köpsz a világra,
mert az bántja fényedet.

És csillag lesz belőled, meglásd,
hiába éjek fojtó ereje,
beragyogsz minden pincét, padlást,
mint a sötét titkos ígérete.

A Nap alatt állsz és fénylesz,
záporod arany csilingelés:
hogy megértse, ki lát és érez,
miként szül dalt a szenvedés.

Hát hagyd csak, hadd remegjenek
olthatatlan gyertyalángjaid:
ez a tűz értetek, emberek,
falja fel most a föld árnyait!