Borús, sajgó ég tekereg,
s alatta, mint megfáradt szekerek
hajlonganak a napok súlyos köpönyegében
az emberek.
Még néhány szemben villog
csak a jégeső heve és tüzes billog,
de minden könnycseppel hullnak, hullnak
a szitkok.
Vigyázz, vigyázz te hajcsár
vámos, hogy időben fejet hajtsál
még a vihar előtt, ne csak mikor írod
számadásod!
Mert az ég, mikor elkezd égni,
elindul alatta e föld is számonkérni
minden vérből-kínból fakadt, eltiport
tulipántját!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése