Köszönöm, hogy voltál nekem

Köszönöm, hogy voltál nekem.
Nem lehetett könnyű kenyér,
de volt hittel szőtt szerelem,
melyben jóllakott a dolgos tenyér.

Bizony… én szeretlek Téged,
mint nővért, mint anyát,
a fogadottat. Ha elveszítenélek,
elveszteném szívem minden aranyát.

Hogy késő? Hogy hiába? Hogy nem lehet?
Nem lennék belőled egy fűszál sarja,
ha nem tudnám, milyen a szeretet…
szeret, akkor is, ha a másik nem akarja.

Köszönöm, hogy vagy nekem.
Hiába dobsz ki a szemétre.
A Nap fénye ott ébred velem
és Téged… Titeket szeretni megérte.